[et_pb_section bb_built=”1″ admin_label=”section” _builder_version=”3.0.47″][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”3.0.48″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text admin_label=”Text” _builder_version=”3.19.3″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”]
Általában véve is hasznos lehet tudni, ráadásul nyáron még inkább sokakat érinthet a kérdés: “Tartozik-e felelősséggel a szálloda az ott elhelyezett értékekért, és ha igen, milyen értékig?”
A szálloda felelősségét “Szállodai letéti szerződés” címszó alatt szabályozza a polgári jogok legalapvetőbb törvénye: a Ptk.
Érdekesség azonban, hogy a szállodai felelősség jogintézménye nem újkori találmány, mert már az ókori római jog is ismerte a hajósok, fogadósok, istálló tulajdonosok szigorúbb, ún. receptum-felelősségét (receptum nautarum, cauponum, stabulariorum). Eszerint a hajósok, fogadósok, istálló tulajdonosok az utasok, vendégek dolgait ért minden olyan kárért feleltek, amelyet nem vis maior okozott. A római jog alapján a fogadósok, vendég fogadósok különleges felelősségét a legtöbb jogrendszer átvette, így a mi jogunk is.
A Ptk. szerint a szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket
– a vendég a szállodában kijelölt, illetve
– általában erre rendelt helyen vagy
– a szobájában helyezett el, vagy
– amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott.
Az általános szabályok szerint a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn a szálloda felelőssége. Dolog alatt itt az olyan “átlagos” értéktárgyakat értjük, mint például a ruhák, a mindennapi használati tárgyak (pl. egy mobiltelefon), tehát a felelősség a szállodába szokásosan bevitt dolgokra korlátozódik.
A felelősség korlátozása azon alapul, hogy a szállodán belül meg kell különböztetni az olyan nyilvános területeket, amelyek nem állnak a szálloda őrzése alatt, azoktól, ahol a felelősség érvényesül.
Ilyennek minősül elsősorban a vendég szobája: a szállodától elvárható, hogy gondoskodjon a vendégszobák illetve az ott elhelyezett dolgok őrzéséről, tehát, ha a szobánkban elhelyezett dolgaink tűnnek el, ezekért a szálloda felelősséggel tartozik.
Ezenfelül, a szállodákban rendszerint vannak olyan helyek, amelyek kifejezetten a vendégek dolgainak a megőrzésére szolgálnak; a szálloda felel azokért a vagyontárgyakért is, amelyeket a vendég az erre kijelölt, illetőleg általában erre rendelt helyen helyezett el. Ilyen pl. a recepció széfszolgáltatása, de ennek tekinti az újabb bírói gyakorlat például a szálloda zárt parkolójában elhelyezett gépkocsit.
Végül, az elhelyezés helyétől függetlenül, a szálloda felel az olyan vagyontárgyakban bekövetkezett károkért, amelyeket a vendég a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott.
Fentiekből értelemszerűen következik, hogy nem felel a szálloda viszont az ebédlőben vagy a medence mellett hagyott és elveszett értéktárgyakért, pl. egy napszemüvegért vagy egy mobiltelefonért.
Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.

Milyen összegű kárt fizet meg a szálloda?
A szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese. A Ptk. kimondja, hogy a felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis.
De vajon felel-e a szálloda, ha a szobából tűnik el a pénzem?
A törvény kiemeli a szállodába bevitt dolgok köréből az
1) értéktárgyakat,
2) értékpapírokat és
3) készpénzt.
A szállodának és vendégnek közös érdeke, hogy az ilyen vagyontárgyak ne maradjanak a szobákban, hanem azokat a szálloda értékmegőrzőjében helyezzék el (akár a szobában lévő széfben). Az ilyen nagy értékű, a lopásnak fokozottan kitett vagyontárgyak kezelésével kapcsolatban kettős követelmény érvényesül:
1) Egyrészt a megszálló vendégtől fokozott gondosság várható el, vagyis az, hogy az ilyen értéktárgyakat a szálloda értékmegőrzőjében helyezze el,
2) másrészt pedig a szálloda köteles készen állni az ilyen vagyok tárgyak megőrzésére.
A szálloda tehát az értékpapírok, készpénz és egyéb értéktárgyak (nagyobb értékű ékszerek, egy drága karóra, vagy akár az autónk kulcsa) elveszéséért, elpusztulásáért, megrongálódásáért csak akkor felel, ha e tárgyakat megőrzésre átvette vagy a megőrzésre átvételt megtagadta. Ebben az esetben a szálloda felelőssége korlátlan, nem érvényesül tehát a napi szobaár ötvenszeresének megfelelő korlát. Ha azonban a vendég meg sem kísérelte e vagyontárgyakat a szállodának megőrzésre átadni, a szálloda mentesül a felelősség alól.
Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.

Fontos tisztázni, hogy kit illet meg adott esetben a kártérítés?
Ez egyszerű: a vendéget.
A szálloda vendége az, aki a szállodában megszáll, de nem szállóvendég viszont a „vendég vendége”, azaz, aki nem vesz ki szobát.
Ha már a szállodák felelősségéről beszélünk, felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet általában véve a szolgáltatók őrzési felelősségével (pl. színház ruhatára).
A nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelőssége a Ptk. szerint:
A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, továbbá a ruhatár felelősségére a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) felelősségük az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal szoktak vinni;
b) ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, az intézmény az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel.
A jogban ebben a körben érvényesülő fokozott felelősség azon a meggondoláson alapul, hogy azok, akik ezeknek a szolgáltatóknak a szolgáltatását igénybe veszik, rendszerint nincsenek abban a helyzetben, hogy az oda bevitt értéktárgyaikra állandóan figyelhessenek. Ezért kell a felügyeletet áthárítani az ilyen szolgáltatókra.
Ennek szem előtt tartása mellett már nyilvánvaló, hogy nemcsak “szórakoztató” vállalatokra vonatkoztatható a rendelkezés. Elvileg tehát “hasonló vállalat”-nak minősülhet a fodrászüzlet is – különösen akkor, ha annak nagysága, elhelyezése miatt az üzlet szolgáltatásait igénybe vevők nincsenek olyan helyzetben, hogy oda bevitt dolgaikra ottlétük alatt állandóan felügyelhessenek.
A bírói gyakorlat ezen túlmenően „hasonló vállalatok” körébe vonta az iskolák felelősségét a tanulóknak az oktatás ideje alatt elvesztett vagyontárgyaiért, a sörözőt, az üzemi étkezdéket és a nyilvános kerékpármegőrző helyeket, kiemelve, hogy olyan ezek olyan intézmények, amelyek a nyilvánosság számára nyitva állnak.
További kérdései lennének a szállodai felelősséggel kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]