[et_pb_section fb_built=”1″ admin_label=”section” _builder_version=”3.0.47″][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”3.0.48″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.0.47″ parallax=”off” parallax_method=”on”][et_pb_text admin_label=”Text” _builder_version=”3.0.74″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”]
Tavaly az Országgyűlés 1 év haladékot adott az olyan Kft.-nek, akiknek a törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot. A határidő pár nap múlva lejár!
Mit tehetünk olyan kft. tulajdonosként, ahol még nem 3 milliós a törzstőke?
Ha nem szeretnénk tőkét emelni, lehetőség van átalakulni olyan gazdasági társasággá, amely esetében nincsen minimálisan előírt jegyzett tőke (pl. közkereseti társaság). Ilyenkor a felelősségi körök is módosulnak, hiszen egy tagnak (beltagnak) korlátlan – saját vagyonnal való – felelőssége keletkezik.
Ha meg szeretnénk tartani a kft. formát, akkor a törzstőkeemelésre több megoldás lehetséges.
1.) Pénzbeli hozzájárulással:
Ez gyakorlatilag a legegyszerűbb módszer: készpénz befizetés történik. Ha a társasági szerződés bankszámlára történő befizetési kötelezettséget ír elő, akkor banki igazolásra is szükség lesz, ha házipénztárba történő befizetés is lehetséges, akkor pedig elég az ügyvezető nyilatkozatát csatolni.
Fontos azonban (!!): Ha a tagok nem rendelkeznek a törzstőke-emelés elhatározásának időpontjában a szükséges anyagiakkal, akkor lehetőség van arra is, hogy a teljes törzstőke-emelésnek megfelelő befizetést a tagok egy későbbi időpontban tegyék meg. Ezt lehetőleg úgy kell elvégzeni, hogy a törzstőke emelés elhatározás évét követő üzleti év éves beszámolójának elfogadását követő 5 hónapban megtörténjen. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy pl. egy 2017. március 15. napján tartott taggyűlésen elhatározott emelésnél, amennyiben a 2018-es üzleti év beszámolóját 2019. május 31-én n elfogadják, akkor 2019 októbere 31 lesz a határidő. Viszont ez egy jelentős hátránnyal jár: amíg a tag nem teljesítette a törzstőke felemelésével kapcsolatos kötelezettségeit, osztalékot nem vehet fel, és a még be nem fizetett törzstőke erejéig a társasággal szembeni követelések érvényesítése esetén harmadik személyekkel szemben magánvagyonával felel!
2.) Apport szolgáltatásával:
Mi lehet a nem pénzbeli szolgáltatás (apport)?
- ingó (pl. gépkocsi)
- ingatlan
- vagyoni értékű jog (pl. egy védjegy)
Fontos, hogy ha az apport értéke a felemelt törzstőkében meghaladja az 50 %-ot, úgy a törzstőke felemelésének elhatározásával egyidejűleg kell a tagnak az apportját a társaság tulajdonába adni.
3.) Törzstőke emelés a szabad eredménytartalék terhére:
Ez értelem szerűen csak akkor lehetséges, ha a saját tőke összege a törzstőke-emelést követően is nagyobb, mint a jegyzett tőke. Ezt igazolni kell: Az előző üzleti évre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi, vagy közbenső mérleggel.
4.) Törzstőke emelés osztalékból:
Amennyiben a társaság legfőbb szerve elengedi az osztalékot, úgy az az eredménytartalékot növeli, ami törzstőke-emelésre fordítható. Tehát a tagok ebben az esetben nem fizetnek maguknak osztalékot.
5.) Törzstőke emelés tagi kölcsön elengedésével:
Egy korábban kölcsönt nyújtó tag lemond a tagi kölcsönről. Ekkor a társaságnak ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Az illetéket az elengedés időpontjával kell megfizetni a NAV-nak (mértéke 18 százalék), és 30 napon belül a NAV felé be is kell jelenteni.
Egyéb tudnivalók:
Fontos: Amennyiben a társaság semmilyen körülmények között nem képes a törzstőke kötelező mértékű felemelésének teljesítésére, úgy döntenie kell betéti társasággá, vagy közkereseti társasággá alakulásról.
Ha a Kft. a tőkéjét határidőig nem emeli fel, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat, melynek keretében pénzbírsággal is sújtható a cég. A cégbíróság legkésőbb akkor vizsgálja meg, hogy a cég eleget tett-e a kötelező cégmódosítással összefüggő kötelezettségeinek, amikor az a cégadatokban bekövetkező változások bejegyzése iránt társasági szerződésmódosítás nyújt be a cégbírósághoz. Ebben az esetben viszont már jogosult lesz bírságot kiszabni.
Költségek: illeték és költségtérítés
A kötelező cégmódosítás alapesetben (tehát az új Ptk-nak megfelelő módosítások átvezetése) meglévő illeték és közzétételi költségtérítés mentessége a kialakult cégbírósági gyakorlat szerint az alábbi esetekben marad meg:
- a társaságnak korábban nem volt még a cégjegyzékbe bejegyzett e-mail elérhetősége és új elektronikus kézbesítési címet jelent be,
- a társaság már rendelkezik bejegyzett e-mail elérhetőséggel, de egy másik e-mail címet elektronikus kézbesítési címként bejegyezni kéri.
Minden más adatváltozás bejelentése, tehát már a tagok, vagy az ügyvezető lakcímváltozásának bejelentése is olyan cégadatokban bekövetkező változást jelent, amely illeték és közzétételi díj megfizetésének kötelezettségét vonja maga után!
További kérdései lennének a törzstőke emelésről? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]