[et_pb_section bb_built=”1″ admin_label=”section” _builder_version=”3.0.47″][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”3.0.48″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text admin_label=”Text” _builder_version=”3.19.3″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”]
Hibás terméket vásárolt? Tudja, hogy vásárlóként milyen jogai vannak és ezeket a jogokat hogyan lehet érvényesíteni? Nincs olyan ember, akivel életében legalább egyszer ne fordulna elő, hogy hibás terméket vásárol. Igényeink érvényesítéshez fontos tudni az alapfogalmakat, amelyek az alábbi sorrendben kerülnek bemutatásra:
1) Mi a hibás teljesítés?
2) Ki minősül fogyasztónak?
3) Mi a különbség a jótállás (garancia) és a kellékszavatosság között?
4) Mi a termékszavatosság és termékfelelősség?
1) Mikor teljesít hibásan a vállalkozás?
Akkor beszélünk hibás teljesítésről, ha a termék/szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A hibás teljesítés azt jelenti, hogy a szerződés tartalmához képest a szolgáltatás teljesítése hibás. Hibás teljesítésről csak akkor beszélhetünk, ha a hiba (a hiba oka) a termékben/szolgáltatásban a teljesítés időpontjában benne volt. Bizonyos termékek esetén a gyártó köteles mellékelni az előírt formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie (a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény).
2) Kik a fogyasztók?
A fogyasztók olyan természetes (magán)személyek, akik szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el, míg a „fogyasztóval” szerződő másik fél a „vállalkozás” (vállalkozó), aki/ami a szakmája, önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében jár el. Ez a különbségtétel azért fontos, mert a jogszabályok a fogyasztókat védik a vállalkozással szemben. Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.
3) Kellékszavatosság és jótállás (garancia)
A kötelezett (vállalkozás) a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívja a köznyelv szavatosságnak vagy kellékszavatosságnak. Ezen jog alapján az alábbi lehetőségekkel élhetünk választásunk szerint:
a) kijavítást vagy
b) kicserélést igényelhetünk,
kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet. A kijavítást vagy kicserélést – a termék tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
c) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelhetjük,
d) a hibát magunk kijavíthatjuk a kötelezett költségére vagy mással kijavíttathatjuk, vagy
c) a szerződéstől elállhatunk, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a fenti feltételek szerint nem tud eleget tenni (megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve), vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye!
Fontos kiemelni, hogy amikor egy fogyasztó terméket vásárol, a vásárlás kapcsán a termék eladójával kerül szerződéses jogviszonyba. Tehát a termék meghibásodásával kapcsolatos panaszunkkal minden esetben ahhoz a kereskedőhöz forduljunk, ahol a terméket megvásároltuk. Előfordul, hogy a fogyasztó a vállalkozástól (pl. eladótól) azt a tájékoztatást kapja, hogy a hibás termék miatti panaszával forduljon a szervizhez vagy a gyártóhoz. Ezt nem vagyunk kötelesek elfogadni, mivel minden esetben a terméket értékesítő forgalmazó lesz a termékhez kapcsolódóan a jótállásra, illetve szavatosságra kötelezett fél. Az igény érvényesítésének határideje:
A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
Az igények érvényesíthetősége elévül:
A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak (terméknek) a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Jótállás (garancia) Először is: a garancia fogalma jogilag nem létezik, a köznyelv használja a jótállásra, mivel a jótállás elvállalója azt garantálja, hogy meghatározott időn belül a jótállás alá eső termék nem hibásodik meg. Amíg a kellékszavatosság a felek külön kikötése nélkül, jogszabálynál fogva kapcsolódik a hibás teljesítéshez, addig a jótállást a kötelezett elsősorban önként vállalja a szerződés hibátlan teljesítéséért (kivéve a kötelező jótállás eseteit). Jótállás vállalása szigorúbb helytállást eredményez a kötelezettre nézve, mint a szavatosság. Nagyon fontos különbség: a szavatosság esetén a hibátlan teljesítés a vélelem, azaz a jogosultnak kell bebizonyítani, hogy a teljesítéskor a szolgáltatás hibás volt. A jótállásnál viszont a vélelem a teljesítés hibája mellett szól, így a bizonyítási teher megfordul és a kötelezettnek (vállalkozásnak) kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Tehát ha a jótállási időn belül valamilyen hiba jelentkezett, akkor a jogosultnak – a szavatosságtól eltérően – nem kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a szolgáltatásban már a teljesítéskor is benne volt. Kötelező jótállások esetei:
- Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet,
- A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet,
- Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet
A jótállási igények intézésének eljárási szabályairól a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozóan a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet tartalmaz további részletszabályokat. Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.
A gyakorlati életben felmerült esetek:
3 napon belüli csere vagy levásárlás?? A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek vonatkozásában a fogyasztó 3 munkanapon belül érvényesítheti csereigényét a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén. A szombat és a vasárnap munkaszüneti napnak számít, függetlenül attól, hogy esetlegesen a kereskedő akkor is nyitva tart. Viszont! Mivel jogszabály nem rendelkezik a hibás termék vételárának üzletben történő levásárlásról, ilyen szavatossági igény nincs, ha ezt akarják “lenyomni a torkunkon”, azt nem kell elfogadni, kivéve, ha az megfelel számunkra. Tehát erre nem hivatkozhat egy eladó, ha visszaviszem a termékét. Mit tegyen, ha a vásárolt termék meghibásodott? Jegyzőkönyv felvételét kérje! A vásárlás helyén kezdeményezni kell a jegyzőkönyv felvételét a minőségi kifogásról, mert a vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni. Akciós terméknél kizárható, vagy korlátozható a felelősség? A válasz egyszerű: Nem! Amennyiben az akció/leértékelt nem valamilyen hiba miatt van, és a vállalkozás nem adott külön tájékoztatást erre vonatkozóan, akkor – mivel az őt terheli a bizonyítás azzal kapcsolatban, hogy a hibáról tájékoztatta a fogyasztót, ezért a hibás teljesítés miatt igényt lehet érvényesíteni. Webáruházból vásárolt hibás terméket? Először is a legfontosabb szabály: 14 napon belül indokolás nélkül elállási vagy felmondási joggal élhet a fogyasztó. Magyarul: ha nem tetszik, egyszerűen visszaküldhetem a terméket! 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól. De ettől függetlenül is természetesen a fent kifejtett kellékszavatossági és jótállási szabályok itt is érvényesülnek.
4) Termékszavatosság / termékfelelősség:
A termékszavatosság lényege abban áll, hogy a termék gyártója szavatossági helytállással tartozik a termék forgalomba hozatalának időpontjában fennálló hibákért. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A fogyasztó tehát – a vele szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szembeni kellékszavatossági jog helyett – közvetlenül érvényesíthet szavatossági igényt a gyártóval szemben. A termékszavatosság jelentősége abban van, hogy a gyártó és a fogyasztó közvetlen kapcsolatának megteremtésével adott esetben lehetővé teszi a termék hibájának szakszerűbb, gyorsabb reparálását. Ez a lehetőség mind a fogyasztó, mind a gyártó számára előnyöket rejt magában. A termékszavatosság kizárólag a hiba természetbeni orvoslására szolgál: elsősorban kijavítására, másodsorban – ha a kijavítás a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül, megfelelő határidőn belül nem lehetséges – kicserélésre. A szavatossági jogok közül az elállás szerződés hiányában nem merülhet fel (nem a gyártóval áll jogviszonyban a fogyasztó, hanem az eladóval), ugyanígy szerződéses ellenszolgáltatás hiányában annak leszállítása sem lehetséges, vagyis pénzbeli kompenzációra a termékszavatosság nem terjed ki. A termékfelelősség legfőképpen abban különbözik a termékszavatosságtól, hogy az nem a termék hibájának orvoslására szolgál, hanem a hibával okozati összefüggésben bekövetkező, személyi károk megtérítését biztosítja. További kérdései lennének a témával kapcsolatos jogi problémákról? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]