[et_pb_section bb_built=”1″ admin_label=”section” _builder_version=”3.0.47″][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”3.0.48″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text admin_label=”Text” _builder_version=”3.19.3″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”]
Sokan házasság helyett az élettársi kapcsolatot preferálják, de vajon tudják-e, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak? Nagyon sok részletszabály van, amit minden élettársi viszonyban lévő embernek illene ismernie, de legalább is hasznos lenne számára.
Azért tartom fontos témának az élettársi kapcsolatot, mert annak ellenére, hogy manapság egyre elterjedtebb és gyakorlatilag kevesebb a házasság, mint az élettársi kapcsolat, mégis az emberek nagyobb részének fogalma sincs, hogy mi fán terem ez a “jogviszony”.
Az azért nagyrészt köztudott, hogy házasság esetén pl.
– a közös vagyonszerzés a fő szabály
– egymás után örökölnek a házastársak
– válás esetén pedig házastársi tartásra is jogosultságot lehet szerezni, és
– rendezésre kerül a közösen lakott lakás használata is.
De vajon mik a szabályok az élettársi viszonynál? Ön tudja?
Az új polgári törvénykönyv is fontosnak tartotta annyira, hogy egy külön „cím” alatt is tárgyalja, bár egy kicsit kesze-kuszán, mert míg a házasság intézménye és egy-két élettársakra vonatkozó szabály a Ptk. „Családjog” könyvében, addig az élettársak meghatározása és a vagyonra vonatkozó szabályok a szerződések jogában, a „Kötelmi jogi” könyvben nyertek elhelyezést. Hogy miért? Érdekes a magyarázat! Az élettársi kapcsolat lényegében egy szerződés a „felek” között. Ahogy a Ptk. Magyarázata írja: „az élettársi viszony szerződésen alapuló kötelmet keletkeztet a partnerek között.”
Lássuk hát ezt a „szerződést”: Mi is az élettársi viszony? Kik között jöhet létre?
(a) Két olyan együtt élő személy között jöhet létre, (b) akik házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (ezek együtt: életközösségben) élnek, (c) akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, (d) és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Ebből a meghatározásból mit szűrhetünk le, ha figyelmesen elolvassuk még egyszer:
a) A Ptk. mind a különnemű, mind az azonos nemű személyek együttélését élettársi kapcsolatnak tekinti, ha az a törvényi feltételeknek megfelel.
b) Ami fontos, hogy ún. életközösségben éljenek: közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben.
c) Nem akadálya az élettársi kapcsolatnak, hogy akár egyik, akár mindkét élettárs más-más személyekkel (még) házasságban (vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban) áll, feltéve, hogy egyiküknek sem áll fenn ezzel a házastárssal (bejegyzett élettárssal) a puszta köteléken túl életközössége.
d) Az élettársi kapcsolat létesítésének akadályai: az egyenesági rokonság és a testvéri, illetve féltestvéri kapcsolat.
Nagyon fontos jogi fogalom az élettársi kapcsolatnál az életközösség, ami egy kicsit több magyarázatot igényel. Az életközösség fennállásának feltételei:
1) a közös háztartásban történő együttélés
2) a gazdasági és
3) érzelmi közösség
+ a bírói gyakorlat sokszor még ezen felül vizsgálja, hogy
4) fennáll-e a felek között szexuális kapcsolat (bár ez nem feltétele az élettársi kapcsolatnak)
5) a felek harmadik személyekkel szemben vállalják-e minden vonatkozásban az összetartozásukat.
Az első három közül csak egy-egy elem fennállása kevés ahhoz, hogy az élettársi kapcsolat megállapítható legyen, azaz egymagában sem az érzelmi közösség, sem a gazdasági közösség, sem a közös háztartásban történő együttélés nem elégséges. Ezzel ellentétben három közül egyetlen fogalmi elem hiánya vagy megvalósulásának sajátossága nem feltétlenül jelenti az élettársi kapcsolat hiányát.
Az élettársak hozzátartozónak minősülnek, de nem közeli hozzátartozónak. Nem mindegy ugyanis jogilag, hogy valaki közeli hozzátartozó vagy csak egyszerűen hozzátartozó. Az új Ptk. szerint közeli hozzátartozók a szülők, a gyerekek, a testvérek, a férj meg a feleség, míg az élettárs „csak” hozzátartozó. A bejegyzett élettársat nem is említi meg (azonos neműek bejegyzett élettársi viszonya). És ennek nagyon sok következménye van, amiket törvényileg szabályoznak, de ebbe terjedelmi okokból mélyebben most nem megyek bele.
Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.

Lássuk a főbb jogokat és kötelezettségeket:
- Vagyoni kérdések
- Lakás kérdése
- A volt élettárs tartása
- Öröklés
- Az ún. járulékos kérdések
- Szociális ellátások
1. Vagyoni kérdések
Előszóként annyi, hogy vagyonjogi szempontból óriási szerepe lehet az élettársi életközösségnek! Ugye szinte minden esetben a házastársak a házasság előtt együtt élnek – hosszabb vagy rövidebb ideig -, tehát azt megelőzően élettársi kapcsolat van köztük. Ez miért fontos? Sokan nem tudják! Vegyük azt a példát, hogy 5 évig élek élettársi kapcsolatban, majd összeházasodunk, és 10 év házasság után elválunk. Ebben az esetben nem 10 évig, hanem 15 évig éltünk életközösségben, így a közös vagyonszerzés 15 éve kezdődött el, nem pedig a házasságkötéskor. Tehát a házasságkötést megelőző együttélés vagyonjogi szempontból egybeolvad a házassági életközösséggel, így a házasság felbontásakor a vagyonmegosztásnál az életközösség kezdetét kell figyelembe venni és a közös vagyont onnan eredeteztetjük.
Az élettársak az élettársi kapcsolat fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azaz mindkét élettárs csak saját vagyonát gyarapítja szerzeményeivel: egyikük szerzése sem hat ki a másikra, egymás tartozásaiért nem felelnek. Ez azonban egészen az új Ptk.-ig (2013) nem volt így: korábban az élettársak vagyoni viszonyai igen közel voltak a házastársak vagyoni viszonyaihoz, tekintettel arra, hogy az élettársaknak közös tulajdona keletkezhetett, és bár nem fele-fele hányadokban, hanem a szerzésben való közreműködés arányában, és ha ez utóbbi nem volt megállapítható, azt mégis egyenlőnek kellett tekinteni.
- Tehát most az élettársak önálló vagyonszerzők, azaz mindkét élettárs csak saját vagyonát gyarapítja szerzeményeivel: egyikük szerzése sem hat ki a másikra, egymás tartozásaiért nem felelnek. Ez tulajdonképpen vagyonelkülönítést jelent.
- Az élettársnak az életközösség megszűnésekor azonban igénye keletkezik arra, hogy a vagyonszaporulat megosztását követelje, azaz részesedést követeljen a másik félnél elért vagyoni többletből arra tekintettel, hogy az életközösség elősegítette a gyarapodást. Míg a házastársak a közszerzeményi rendszer mintaszabályai szerint fele-fele arányú részesedést követelhetnek a közszerzeményi vagyonból, addig az élettársat a vagyonszaporulatból a közreműködése arányában illeti meg részesedés.
- A “közreműködés arányában” azonban nemcsak a háztartásban és a gyermeknevelésben, hanem a másik élettárs vállalkozásában családtagként az élettársi kapcsolatra tekintettel végzett tevékenységet is értékelni kell; ez alól csak akkor van kivétel, ha az élettársak között e tekintetben eltérő megállapodás (adott esetben munkaszerződés, esetleg megbízási jogviszony) van. Ha a közreműködés aránya a bírósági eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatását követően sem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni. Ez alól azonban a bíróság kivételt tehet, ha az a felek bármelyikére nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
- Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés.
2. Lakás kérdése
A közös lakás fogalma: az a lakás, amelyben együtt laknak – nincs relevanciája annak, hogy együttesen költöztek-e be vagy külön-külön.
Amennyiben az élettárs tulajdonostárs vagy bérlőtárs, akkor természetesen jogcímének megfelelő jogosultságok illetik meg, illetve kötelezettségek is terhelik, abban az esetben azonban, ha csupán „szívességi lakáshasználó” volt élettársa lakásában, az élettársi kapcsolat befejezésével ez a jogcíme megszűnik és – bármilyen hosszú élettársi együttélést követően – köteles az addig közösen használt lakást elhagyni.
Az élettárs tehát nem részesül védelemben az élettársi kapcsolat megszűnésekor az élettársával közösen használt lakás tekintetében, ha nincs megfelelő jogcíme a lakáshasználatra. A törvényalkotók így arra ösztönzik az embereket, hogy szerződéssel rendezzék a lakáshasználat kérdését is.
Ilyen szerződés hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.
Ha szerződéssel rendezik a kérdést, annak érvényességi feltétele, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Noha az élettársak szabadon állapítják meg a szerződés tartalmát – azaz megállapodhatnak akár abban, hogy az egyik élettárs elhelyezési és térítési igény nélkül elköltözik, de abban is, hogy a távozó házastársat bizonyos kompenzáció megilleti.
Ha nincs szerződés, akkor a bíróság mindazokat a megoldásokat alkalmazhatja az élettársak között, amelyeket a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás esetében, így
1) megoszthatja a lakáshasználatot,
2) az egyik élettársat feljogosíthatja a kizárólagos használatra, és rendelkezhet a másik élettárs használati jogának megszűnéséről, továbbá
3) a lakáshasználati jog ellenértéke fejében pénzbeli térítést ítélhet meg a lakásból távozó élettárs javára
Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.

1. Osztott lakáshasználat
Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára 2 kritérium fennállása esetén:
1. ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és
2. az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
A bíróság a fenti esetben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el. Példa: a volt élettársam örökölt egy lakást, abban együtt éltünk 5 évig (fennállt az életközösség), és gyermekünk is született. Ekkor, ha elég nagy a lakás és lehetőség van az osztott lakáshasználatra, akkor a (nem tulajdonos/haszonélvező) volt élettársnak is biztosíthat a bíróság lakáshasználatot.
2. Kizárólagos lakáshasználat
Rendelkezhet úgy is a bíróság, hogy csak az egyik volt élettársnak biztosít lakáshasználatot.
Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja (!!), ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható. Kiemelendő, hogy a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakásra vonatkozik ez a szabály, tehát bérleti jog esetében tehát erre nincs mód.
A bíróság az osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.
A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.
Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.
3. Távozó élettárs részére pénzbeli térítés
Ez a tipikus esete annak, hogy „elmegyek, tied a lakás, de fizesd meg a lakáshasználati jogomat”.
Ilyen szabályt most a Ptk. az élettársaknál konkrétan nem, míg a házastársaknál megemlít: A gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga és kötelezettsége alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja, így ez csökkenti a lakásban a gyermekkel maradó házastárs fizetési kötelezettségét, illetve növelheti a térítés mértékét annak a házastársnak a javára, aki a lakást azzal a gyermekkel együtt hagyja el, akinek tekintetében teljes körűen gyakorolja a szülői felügyeletet. Sőt, az a házastárs, aki a közös tulajdonban lévő lakásból, illetve a saját tulajdonát képező lakásból távozott, nemcsak a lakáshasználati jog ellenértékének megtérítésére tarthat igényt, hanem használati díjra, illetve többlethasználati díjra. A használati díj a lakásból távozó házastársnak fizetendő pénzbeli kiegyenlítés azért, mert a távozással nem élhet a tulajdonjogából egyébként következő birtoklási-, használati- és hasznosítási joggal.
3. A volt élettárs tartása
Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné. Sőt, a tartásra a volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult, azaz e tekintetben nincs különbségtétel.
Az élettársi kapcsolat felbomlása után tartást csak 3 kritérium fennállása esetén lehet kérni:
- nem tehet róla, hogy nem tudja eltartani magát,
- legalább egy évig fennállt az élettársi kapcsolat és
- a kapcsolatból gyerek is született.
4. Öröklés
A törvényes öröklés szabályai alapján (tehát, ha az örökhagyónak nincs érvényes végrendelete) az élettárs nem lehet örökös, de végrendelet alapján az élettárs minden külön feltétel nélkül örökölhet.
Az élettársnak nem jár az örökségből kötelesrész sem, így aki élettársi kapcsolatban él, érdmes végrendeletben rendelkenie halála esetére. Eddig az élettárs a jogszabályban közeli hozzátartozóként szerepelt, az új törvényben azonban csak hozzátartozói minőségben.
Ha az élettársi kapcsolat azért szűnik meg, mert a pár egyik tagja meghal, a házastárs nem kerül utcára: holtig tartó haszonélvezete lesz a közös lakáson és a berendezésen. Az élettársnak ez nem jár, ahogy nem jár rész a többi vagyonból sem! Neki tehát csak akkor lesz bármilyen joga, ha készült érvényes végrendelet és azt az örökhagyó volt élettárs nem vonta vissza. De ahhoz megint csak nem lesz joga, hogy közös végrendeletet tegyen az élettársával, ahogy ezt a házastársak megtehetik. Ezzel ellentétben elhunyt élettársának eltemettetése továbbra is nemcsak joga, kötelessége is.
5. Az ún. járulékos kérdések
A gyermekelhelyezés (1), a szülői felügyelet (2), a kapcsolattartás (3), valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség (4) szempontjából nincs különbség abban a tekintetben, hogy a gyermek házasságból vagy élettársi kapcsolatból született-e.
6. Szociális ellátások
Élettársaknak is jár pl.:
- szocpol (CSOK)
- családi pótlék
- családi ellátások
- özvegyi nyugdíj
- családi adókedvezmény
- SZJA kedvezmény
CSOK: egy gyermek esetén 500 ezer Ft, míg 3 gyermek esetén 3.5 milló Ft támogatást lehet kérni használt lakás vásárlására és meglévő felújítására.
A családi pótlék tekintetében nincs különbség abban, ha a gyermek házasságból vagy élettársi viszonyból született (a családi pótlék szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa).
A családi adókedvezmény igénybevételére élettársak is jogosultak, és a jogosult a vele közös háztartásban élő élettársával az adóév végén megoszthatja azt.
Meghatározott feltételek fennállása esetén özvegyi nyugdíjat az élettárs is kaphat. Élettárs akkor részesülhet özvegyi nyugdíjban, ha élettársával egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.
Az élettársak jogi kategóriái:
1) “Sima élettárs” (nincs nyilvántartásba véve)
2) Nyilvántartásba vett élettárs
3) Bejegyzett élettárs
1) “Sima élettársak”
Ők azok, akik együtt élnek, jogilag élettársnak tekintendők, de ezen kívül semmit nem tesznek (ilyen a legtöbb ember).
2) Nyilvántartásba vett élettárs
A nyilvántartásba vétellel plusz jogok nem illetik meg az élettársakat, vannak azonban előnyei:
Pl. egy perben a nyilvántartás az élettársi kapcsolat fennállásának és annak időtartamának bizonyítását könnyíti meg. Gyakran előfordul, hogy az egyik élettárs nem akarja a közös vagyont megosztani és akár a több évi együttélést is rosszhiszeműen letagadja. Ha nem történt nyilvántartásba vétel, akkor a bíróságnak bizonyítási eljárást kell lefolytatnia le arra, hogy mikor jött létre és meddig állt fenn az életközösség (bonyolult bizonyítás), míg nyilvántartásba vett élettársak esetén egy esetleges perben már a közös vagyon megosztására kerülhet sor.
Az élettársi nyilvántartást – amely a tartalmazott adatokra vonatkozóan közhiteles nyilvántartás – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a közjegyző kezeli.
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (az ún. élettársi nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza a két személy közös nyilatkozatát az élettársi kapcsolat fennállására, illetve mindkettejük, de legalább egyikük nyilatkozatát a kapcsolat fenn nem állására nézve. Ha csak az élettársak egyike nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn az élettársi kapcsolat, a közjegyző az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti.
3) Bejegyzett élettársak
Csak azonos neműek lehetnek ún. „bejegyzett élettársak”! A kapcsolat anyakönyvezésre kerül az anyakönyvvezető előtt két tanú előtt. Ünnepélyes ceremónia során is köthető. Fontos, hogy apasági vélelmet nem keletkeztet és a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések sem alkalmazhatóak rájuk.
Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]