Most kerül majd az Országgyűlés elé az a jogszabálytervezet, amely alapján a bérbeadóknak négyzetméter ­alapon számított átalányadót kell majd fizetniük évente egyszer: 1500 Ft / négyzetméter, amely a mostani adóknál kedvezőbb lesz.

Egységes 1500 Ft / m2 átalányadó bérleményekre

A tervezet  szerint 2017-től az ingatlantulajdonosok egyszerre három bérbeadásra szánt ingatlannal regisztrálhatnak a NAV-nál adószám kiváltásával.

Fontos, hogy mindegy lesz, hogy milyen időtartamra és milyen céllal, milyen bérleti díj mellett adják bérbe az ingatlant. Az átalányadó a jelenleg az önkormányzatoknak e tárgyban fizetett adófajtákat is kiváltja majd.

A cél nyilván az, hogy átláthatóbbá tegyék a legtöbbször illegális módon zajló bérbeadásokat, jelenleg ugyanis legalább 50 százalék feketén adja ki az ingatlanát. A változás legfontosabb célja, hogy ismerjék a bérbeadókat, első körben ezért ilyen kedvezőek a költségek.

Vegyünk példának a könnyű számítás kedvéért egy átlagos 50 négyzetméteres budapesti lakást, ahol lehet számolni kb. 100 ezer forint körüli havi bérleti díjjal. Ez éves szinten 1,2 millió forint bevételt jelent, melyből 75 ezer forint átalányadót kell majd megfizetni.

 Airbnb és szobaszállodák

A változások az Airbnb rendszerre is vonatkoznak, amely évente 50-70 százalékkal nő az országban, sok helyen azonban az ott lakóknak gondot okoz néhány vendég viselkedése, valamint az is probléma, hogy az ingatlanok tulajdonosai nem regisztrálják a vendégeket és a higiéniai körülmények sem mindig ellenőrzöttek. Az alternatív szolgáltatók szabályozását sürgeti a Magyar Közös Képviselők Egyesülete is. Nemrég kiadott közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon sok társasházban okoz problémát a lakáshotelek szabályozatlan működése, mivel a tulajdonosok nem tudnak mit kezdeni az esetenként garázda vendégekkel szemben. Nagyon terjednek el idehaza is a szobaszállodák, így a vendégszám emelkedése gyakran eléri a tulajdonosi közösségek tűrőképességét. Az egyesülethez beérkezett panaszok alapvető oka ugyanis a magánszállások rendezetlen jogállása a társasházi közösségekben.

 

Szóval ez a terv a jövőre nézve, de mi is a most hatályos szabályozás? Lássuk a lényeget röviden!

Személyi jövedelemadó (SZJA) – 15 %

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján a magánszemély ingatlan (termőföldnek nem minősülő) bérbeadásából származó jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely az összevont adóalap részét képezi.

Kétféle lehetőség van az adózásra választás szerint

  • 10 százalék költséghányad alkalmazásával, vagy
  • tételes költségelszámolással

Bevételnek minősül a bérlő által fizetett

  • bérleti díj, és
  • összes közműdíj, társasházi díj (közös költség + a közös költség mellett számolt esetleges fűtési/meleg víz/energia díj átalány) és
  • internet/kábeltv/telefon díjak.

A 10 százalék költséghányad alkalmazása azt jelenti, hogy a bevétel 90 százaléka után kell megfizetni a személyi jövedelemadót. A tételes költségelszámolás választása esetén a bevételből a számlával igazolt kiadásokat, például az ingatlan javítására, karbantartására, felújítására fordított összegeket, valamint az értékcsökkenés összegét is le lehet vonni.

Közüzemi szolgáltatók átírása:

Gyakran előfordul, hogy a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket, emiatt a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak. Ilyen esetben a bérlő által a közüzemi szolgáltató részére fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek, ezért költségként sem számolható el, így ilyenkor talán érdemes a 10 százalék költséghányad alkalmazását választani a bérbeadónak.

Egészségügyi hozzájárulás (EHO)

Ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem összege meghaladja az adóévben az egymillió forintot, a magánszemély 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles a teljes jövedelem után, a hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséig, mely 450 ezer forint.

Fontos, hogy a bérleti szerződés hiánya sem menti fel a bérbeadót az adófizetési kötelezettség teljesítése alól!

Szintén fontos, hogy az ingatlan-bérbeadás adószám kiváltása nélkül, adóazonosító jel birtokában is végezhető, amennyiben

  • a magánszemély nem egyéni vállalkozó,
  • az ingatlant nem az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak adja bérbe és
  • az ingatlan-bérbeadásra nem választott adókötelessé tételt az általános forgalmi adót érintően.

Viszont, ha a bérlő számlát igényel a tulajdonostól, akkor az adószám igénylése kötelező. A bérlőnek szüksége lehet számlára pl. lakhatási támogatáshoz, vagy mert olyan bérlő, aki más városban saját lakását adja bérbe és szüksége van rá a kedvezményes adózás miatt. Ugyanúgy számlaadási kötelezettsége van a tulajdonosnak, ha bérlője vállalkozás (cég).