Tudjuk, hogy „zéró tolerancia” van, és a szlogen is ismerősen cseng: „Döntsön: iszik, vagy vezet!”  De mi lesz akkor, ha megtörténik a baj és megállítják a rendőrök és Ön ittas állapotban van? Lássuk!

Ebben a blogban bemutatom a teljes procedúrát, kezdve a fontosabb alapfogalmakkal (I.), majd a rendőri intézkedésen át (II.) egészen a bírósági eljárás részletein keresztül (III.), szemléltetve a buktatókat is, és azt, hogy miképpen lehet a lehető legjobb eredményt kihozni az ügyből.

 

Először is nézzük az alapfogalmakat:

Mi az ittas járművezetés meghatározása?

1) gépi/nem gépi meghajtású jármű

2) vezetése

3) közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton

4) ittas állapotban

1) Gépi meghajtású jármű

Gépi meghajtású járműnek azt tekintjük, amelyet beépített erőgép hajt. Pl. segédmotoros kerékpárral, sőt, mozgáskorlátozott közlekedésére szolgáló motoros kerekes szék vezetésével is (!!) elkövethető a bűncselekmény.

Kérdés: „Mi van, ha biciklit használok ittasan?”

Válasz: „Nem gépi meghajtású jármű (bicikli) vezetését a törvény csak akkor rendeli büntetni, ha a tettes legalább súlyos sérüléssel járó balesetet okoz.”

Kérdés: „Mi van, ha pl. ittasan kajakozok, vízibiciklizek pl. a Balatonon?”

Válasz: „Az úszólétesítmények esetében is csak akkor valósul meg bűncselekmény, ha a jármű gépi meghajtású, tehát mozgását beépített erőgép – motor – biztosítja, így a kajak és a vízi bicikli ittas vezetését szintén csak akkor rendeli büntetni, ha a tettes legalább súlyos sérüléssel járó balesetet okoz.”

2) Vezetés

A vezetés a jármű mozgásba hozatalát, valamint a jármű műszaki berendezéseinek (a haladás érdekében való) működtetését értjük.

Kérdés: „Mi van akkor, ha fogyasztottam alkoholt, beültem a járműbe, de még nem indultam el, és a rendőr ekkor érkeznek?”

Válasz: „Ekkor bűncselekmény ’kísérlete’ valósul meg, ugyanis az elkövető a járművezetés szándékával a gépi meghajtású jármű motorját beindítja, vagy erre vonatkozóan sikertelen kísérletet tesz (a motor sikertelen beindítása). A ’kísérletre’ azonban ugyanazok a büntetési tételek vonatkoznak, mint a ’befejezett bűncselekményre’ (!!), bár enyhítő körülmény, hogy kísérleti szakban maradt a bűncselekmény.”

Kérdés: „Mi van, ha azt mondom: Nem én vezettem!”

Válasz: „A vezetés tagadására nagyon sokan hivatkoznak, azt mondják, hogy  a járművet nem ők maguk, hanem más vezette. Ekkor konkrétan meg kell nevezni valakit, amikor is megvizsgálják, hogy a megnevezett személy egyáltalán vezethette-e a járművet. Ilyenkor kihallgatják a megnevezett sofőrt, ujj-, tenyérlenyomat vagy akár vér- és hajmintát is vehetnek.

3) Közút és közforgalom elől el nem zárt magánút

A közút fogalma ismert, azonban ami érdekesebb, az a ’közforgalom elől el nem zárt magánút’, mivel az itt elkövetett ittas vezetést is büntetni rendeli a törvény ‒ pl. hipermarketek parkolóiban, vagy benzinkutak szervizútjain, stb.

4) Ittas állapot

Az minősül büntetőjogi értelemben ittas állapotnak, ha a tettes 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező, szeszes ital fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében vezet.

Változott az új Btk. megfogalmazása:

A korábbi Btk. a bűncselekmény megállapíthatóságához a járművezetéskor megkövetelte a tettes szeszes italtól befolyásolt állapotát, amely bizonyítás-elméleti visszásságokhoz vezetett. A befolyásoltság egzakt módon, közvetlenül nem mérhető, arra csak más mért adatokból lehet következtetni: a szervezetből különböző módszerekkel kimutatott alkohol mennyiség alapján lehet szakértői módszerekkel. E következtetési folyamat esetenként bizonytalansági tényezőket tartalmaz. Épp ezért a most hatályos Btk. tényállása már azt a határértékeket állapítja meg, amely a terhelt egyéni adottságaitól függetlenül már igen magas valószínűséggel az egyéni befolyásoltság kialakultságához is vezethet.

A fentiekre figyelemmel az új tényállás vonatkozásában a büntetőeljárás során nem azt kell bizonyítani, hogy a tényállásban írt alkohol-koncentráció a vezetés idején fennállt-e, hanem azt, hogy azon időpontban a szervezetben volt-e olyan mennyiségű alkohol, amely a tényállásban írt alkohol-koncentrációt képes volt előidézni.

A 2014. január 1-jétől hatályos Btk. szerint a bűncselekményi nem kell feltétlenül a vezetéskor fennállnia, a bizonyításnak arra kell kiterjednie, hogy a vezetéskor olyan mennyiségű alkohol volt a járművezető szervezetében, amely alkalmas volt a meghatározott alkoholkoncentráció kiváltására.

A fent említett alkoholkoncentrációt el nem érő „ittas vezetés” esetén közigazgatási bírságot kell megfizetni:

156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11/D. melléklete

Szabálysértés:

0,15 mg/l levegőalkohol-koncentráció alatt:           30.000 Ft + 6 büntetőpont

0,15 mg/l levegőalkohol-koncentráció felett:          100.000 Ft + 6 büntetőpont

Bűncselekmény:

0,25 mg/l levegőalkohol-koncentráció felett:          bíróság által kiszabott büntetés + 11 büntetőpont

A közúti közlekedési előéleti pontrendszert a 2000. évi CXXVIII. törvény szabályozza és a 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.

A járművezető nyilvántartott pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18 pontot, akkor elveszik a jogosítványt. 3 év elteltével törlik őket a rendszerből.

 

Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.

 

https://cseszlai.com/online-jogi-tanacsadas/

 

 

Rendőri intézkedés (egy életbeli példa)

1) Tettenérés és rendőri intézkedés (szondázás, jogosítvány elvétele)

2) Előállítás

 

1) Tettenérés és rendőri intézkedés (szondázás)

Ha a rendőr megállítja az ittas vezetőt, és az olyan „szemmel látható tüneteket produkál”, mint pl. alkoholos a lehelete, vagy imbolyogva, bizonytalanul jár, vagy beszédén is érzékelhető az alkoholfogyasztás, vagy nem hajlandó (nem képes) megfújni a szondát, esetleg szándékosan rosszul fújja meg, akkor előállításra kerül.

Ha megfújja a szondát (levegőalkoholos szondát), akkor a további eljárás attól függ, hogy az milyen értéket fog mutatni.

– A szonda 0,15 mg/l alatti értéket mutat és a sofőr látszatra sem ittas:

Az intézkedő rendőr közigazgatási eljárás megindítását kezdeményezi, de nem veszi el a jogosítványt, sem a helyszínen, sem később, azonban pénzbírság kiszabására kerül majd sor és büntetőpontokat kap az ittas vezető (30.000 Ft + 6 büntetőpont).

– A szonda 0,16 mg/l ‒ 0,24 mg/l közötti értéket mutat:

Az intézkedő rendőr a járművezetőt előállítja, a járművet ott kell hagyni a helyszínen és további hiteles légalkohol mérésekre vagy a legközelebbi kórházba vagy orvosi rendelőbe kerül az ittas vezető, ahol vér és vizelet mintát vesznek. A büntetés tehát 100.000 Ft + 6 büntetőpont.

Amit kiemelnék, mert nem összetévesztendő (!!):

– a levegőalkohol koncentrációt milligramm/liter (mg/l) értékben fejezzük ki

– a vér (vizelet) esetén pedig gramm/liter (g/l) értékben.

A ráivás:

Egy tipikus védekezés (inkább csak eleve bukásra ítélt próbálkozás) az, mely szerint az ittas vezető arra hivatkozik, hogy csak a járművezetés után fogyasztott alkoholt, és így lett kimutatható, előtte csak „egy kortyot” ivott. A gyakorlatban többször előforduló eset, hogy balesetet okoz valaki ittasan, és arra hivatkozik, hogy baleset után egy rövid időre elhagyta a helyszínt és akkor fogyasztott alkoholt, vagy az autóban lévő üveget idegességében “meghúzta”. Olyan is volt már, aki szájspray használatra hivatkozott (alkoholtartalmú szájspray).

Igazságügyi orvos szakértői módszerekkel azonban ez ellenőrizhető, ráadásul az életszerűségi faktor sem az ittas vezető mellett van, hiszen elég életszerűtlen az, ha valaki utólag iszik alkoholt, holott pontosan tisztában van azzal, hogy rendőri intézkedés fog történni. Ha a cselekmény, az állítólagos italfogyasztás és a vérvétel 60-90 percen belül történt, úgy a vérvétel időpontjában vagy röviddel – néhány perccel – később történő vizeletminta vétel egyértelműen eldöntheti a ráivás vagy az utólagos alkoholfogyasztás tényét:

– A véralkohol a maximális értékét átlagértékben az italfogyasztás után 60 perc múlva éri el.

– A vizeletalkohol maximális értéke később mérhető. Ha a vizeletalkohol koncentrációját meghaladja, a szakértő véleményezheti, hogy az italfogyasztás a vér- és vizeletminta vételt megelőzően legalább 90-120 perccel történt.

– Az 1-1,5 órán belül történő ráivást igazolja az, ha a vizeletalkohol koncentrációja a véralkohol értékét nem éri el.

– A ráivás bizonyításának másik lehetősége a kettős vérvétel, bár lényegesen kevesebb információt szolgáltat, mint a vér- és vizeletminta együttes vizsgálata.

 

2) Előállítás

Ha nem sikerül az első légalkoholos mérés, akkor vér/vizelet mintavételekre viszik az ittas vezetőt. Ha nem tudja kifújni, vagy megtagadja kifújást, esetleg nem ért egyet az eredménnyel, netán ő kéri a vérvételt, vagy ha tüdőbetegsége, hőemelkedése van, akkor orvosi intézménybe viszik és ott állítják elő. Ebben az esetben a jogosítványt a rendőrök kötelesek azonnal elvenni. Nem jó taktika arra hivatkozni, hogy a jogosítvány nincs nála vagy elvesztette, mert további  pénzbírságra fog sor kerülni.

 

Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.

 

https://cseszlai.com/online-jogi-tanacsadas/

 

 

Bírósági eljárás

Ha már idáig jutott az ügy, akkor a lehető legjobb eredmény elérése érdekében a következő szempontok fontosak. A rendelkezésre álló iratokat érdemes megmutatni egy ügyvédnek (rendőri jelentés, gyanúsítás, kihallgatási jegyzőkönyv, alkoholmérésekről készült jegyzőkönyvek, előzetes szakértői vélemény). Ha a rendőri intézkedés során beismerés történt (tehát az elkövető nem vitatta az alkoholos befolyásoltságot, és ezt a mérés objektíve alá is támasztja), akkor gyakori, hogy ún. bíróság elé állítás útján folytatódik a procedúra. A terheltet bizonyos feltételek fennállása esetén a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított 30 napon belül lehet bíróság elé állítani, tehát ez egy gyors lefolyású eljárás, mivel a bíróság a tárgyalást egy alkalommal, legfeljebb nyolc napra napolhatja el.

Ilyenkor a vádlottat a bíróság is meghallgatja, de nem köteles vallomást tenni, ekkor felolvassák a rendőrségi vallomását. Vallomástétellel azonban eredményesen lehet védekezni és egy jól felépített stratégiával jelentős eredményeket elérni.

A legtöbb esetben az ittas járművezetés esetén pénzbüntetésre (vagy közérdekű munkára) lehet számítani, csak kirívó esetekben szokás kiszabni szabadságvesztést (pl. többszörös visszaesőnél, vagy ha balesetet is okoz ittasan és súlyos sérülések szenved/meghal a sértett). A pénzbüntetés (vagy közérdekű munkára) mellett a bíróság a tettest eltiltja járművezetéstől is, csupán az a kérdés, hogy mennyi időre és minden kategóriára, vagy „csak” B kategóriára, mert ez nagyon nem mindegy.

Kezdjük a pénzbüntetéssel

Mivel ez a leggyakoribb büntetés ittas vezetésnél, így a bíróság tüzetesen megvizsgálja a vádlott személyi, jövedelmi és vagyoni körülményeit. Ha jól szituált vádlott követte el a bűncselekményt, akkor hajlamosabbak a bírók nagyobb mértékű pénzbüntetést is alkalmazni (“ha már ivott és vezetett, akkor fizessen is rendesen…”), így érdemes a bizonyítás során minél több olyan körülményt felhozni, ami alapján arra lehet következtetni, hogy egy nagyobb mértékű pénzbüntetés a vádlott részére jelentős megterheléssel járna, esetleg őt az anyagilag teljesen ellehetetlenítené és veszélyeztetné a létfenttartását. Eredményes védekezési mód, hogy ha van hiteltartozás, vagy csak magánkölcsön, kiskorú gyermek részére tartásdíjat kell fizetni, időskorú felmenőt kell gondozni és anyagilag támogatni. Nyilván ilyenkor a ki nem mutatható jövedelmeket nem kell megemlíteni, csak azt, amiről a hatóságoknak tudomása lehet, egyébként pedig ezeket nem kell hivatalos dokumentumokkal igazolni, tehát legtöbbször elég a “bemondás”. Fontos, hogy minél több enyhítő, és minél kevesebb súlyosító körülmény jöhessen szóba. Enyhítő körülmények pl. a büntetlen előélet, a hatóságokkal való együttműködés, a beismerés, az ittasság alacsony foka vagy a gyér forgalmi viszonyok közötti elkövetés (mellékutcában, éjszaka). Azt, ha valakinek a járművezetés a munkájához elengedhetetlen, azt a bíróság ilyenkor inkább a vádlott hátrányára értékeli, pont azért, mert ilyenkor fokozottan oda kellett volna figyelnie, hiszen létfontosságú szempont a jogosítvány megléte. Tehát elvileg ez enyhítő és a vádlott javára értékelendő szempont, egyes bíróknál mégis éppen ellenkezőleg hathat.

A járművezetéstől eltiltás

Az ittas vezetésnél kötelező az elkövetőt eltiltani a járművezetéstől (azaz elvenni a jogosítványt), ez csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama pedig tíz év. Fontos, hogy ha a rendőri intézkedés során a helyszínen elveszik a jogosítványt, akkor onnan számoljuk a járművezetéstől eltiltás tartamát, nem pedig a jogerős bírósági ítélettől.

Nagyon sokat lehet spórolni azzal viszont, ha a bíróság csak „B” kategóriára tiltja el az elkövetőt, hiszen ilyenkor nem kell utánképzést elvégezni, ami jelentős összeg is lehet (akár 100.000,- Ft felett is). A bírósági gyakorlat szerint a két alkalommal ittas járművezetésért elítélt, és az ittas járművezetést ismételten súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában elkövető vádlott esetében nincs reális alapja annak a feltételezésnek, hogy csupán bizonyos járművek vezetésétől való eltiltás indokolt, így ekkor minden kategóriára eltiltják a vádlottat, tehát az utánképzés kötelező.

És itt jönnek szóba megint a jövedelmi és vagyoni viszonyok, mert egy jól előkészített és jól prezentált védekezéssel bizony még a keményszívű bírók is hajlamosak enyhébbek lenni, ha azt látják, hogy az utánképzés is egy nagy mértékű anyagi megterheléssel járna.

 

Összegezve

Úgy tűnhet, hogy az ittas vezetésnél minden körülmény adott, nincs mivel védekezni: „Tetten értek a rendőrök, a szonda/vérvétel is hiteles eredményt mutat, beismerő vallomást is tettem…Itt nincs mit tenni..??!!”

De van! Hiszen egy jól felépített stratégiával bizony jelentős anyagi eredményeket (alacsonyabb pénzbüntetést) lehet elérni, és azt is, hogy rövidebb időre vegyék el a jogosítványt.

 

 Zárásként egy kis extra ‒ a tudományos megközelítés

Mit mond a tudomány az alkoholos befolyástoltságról és annak megállapíthatóságáról?

Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú (1994. november 30.) módszertani levelében (alkoholfogyasztás és az alkoholos befolyásoltság igazságügyi orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről):

Az alkoholos befolyásoltság határértékei (levegő alkohol koncentráció):

0,2‰ (20 mg%)                     = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható,

0,21-0,50‰ (21-50 mg%)      = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt,

0,51-0,80‰ (61-80 mg%)      = igen enyhe,

0,81-1,50‰ (81-150 mg%)    = enyhe,

1,50-2,50‰ (150-250 mg%) = közepes,

2,51-3,50‰ (251-350 mg%) = súlyos,

3,51‰ felett (351 mg%)        = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.

Visszaszámolás:

A vérminta alkoholkoncentrációja a minta vételének időpontjában meglévő alkoholkoncentrációt jelzi. A gyakorlatban minden esetben kérik a visszaszámolást a cselekmény időpontjára is. A véralkoholszint csökkenése általában óránként (bontási ráta) 0,15‰ (15 mg%), ami 7 g alkohol lebontásának felel meg.

A visszaszámolás feltételei a következőkben foglalhatók össze:

  1. a) a véralkoholszint a 0,20‰-et (20 mg%) haladja meg, illetve
  2. b) az alkoholfogyasztás és a cselekmény között legalább 60 perc teljen el (megelőző folyamatos alkoholfogyasztásnál az utolsó alkoholfogyasztás után 30 perc múlva már visszaszámolhatunk).

A visszaszámolást az alkohol felszívódásának és kiürülésének törvényszerűségei teszik lehetővé. Ajánlott 1,50‰ alatt 0,15‰-es, 1,50-2,50‰ között 0,15-0,20‰-es, 2,50‰ felett 0,20-0,30‰-es óránkénti csökkenéssel számolni.

Nem lehet visszaszámolni a cselekmény időpontjára:

– ha a véralkohol-koncentráció 0,20‰ alatti,

– ha a cselekmény és a vérvétel között eltelt idő ismeretlen,

– ha az italfogyasztás a cselekmény és a vérvétel között történt.

Jelentősen nehezíti a visszaszámolást az, hogy az italfogyasztás szakaszosan és folyamatosan történik.

 

Kérdései lennének a témával kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe az Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.