Zártkerti ingatlana van? Minősítse át díjmentesen!

A zártkerti ingatlanok tulajdonosai 2017. december 31-ig bezárólag kérhetik a földhivataltól a területük “művelés alól kivett területként” való nyilvántartását, ami számos előnnyel jár (pl. így könnyebben és jobb áron tudja értékesíteni az ingatlant, mivel forgalmi értéke az átvezetést követően növekedni fog).

De mi is az a zártkerti ingatlan?

Az ingatlan-nyilvántartásban a telkek kétféle besorolásúak lehetnek:

  • belterületiek, vagy
  • külterületiek.

A külterületihez tartoznak a zártkerti ingatlanként nyilvántartott földterületek. A zártkerti kategóriába sorolhatók pl. az egyes településekhez tartozó

  • szántók,
  • szőlők,
  • pincék,
  • gyümölcsösök,
  • gazdasági és pihenő célú épületek.

Ezek az ingatlanok gyakran a lakott területek közvetlen közelében találhatóak, viszont áruk lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor, a zártkertek beépíthetősége korlátozott, sőt, a ráépített ház sem fog lakó ingatlannak számítani. A külterületen általában csak néhány százalék (legtöbbször 3%) a terület beépíthetősége, míg a belterületen akár a 80-90 %-os beépíthetőségre is van lehetőség.

Fontos, hogy a zártkert miként van feltüntetve a tulajdoni lapon: 1987. szeptember 1. napjától a “zártkert” fogalma megszűnt, de ettől függetlenül a tulajdoni lapokon a művelés alól kivett területek között a korábbi “zártkert” az alábbi megnevezésekkel szerepelhet a tulajdoni lapon:

  • ha nincs épület az ingatlanon: zártkerti művelés alól kivett terület”,
  • ha van épület az ingatlanon: ”zártkerti művelés alól kivett terület”, mellette feltüntetve a fennálló épület fő rendeltetésének jellegét (pl. “gazdasági épület”).

A zártkert értékesítése:

A földforgalmi törvény a zártkertek értékesítésére is a földekre irányadó bonyolult szabályozást rendeli:

  • Alkalmazni kell a törvényes elővásárlási jogok gyakorlásának szabályait;
  • A teljes procedúra a kifüggesztési és jóváhagyási folyamat miatt akár fél évet is igénybe vehet, az adásvételi szerződést a polgármesteri hivatalban ki  kell függeszteni és a megyei földhivatallal jóváhagyatni;
  • A szerződést különleges biztonsági okmányon lehet csak elkészíteni.

Az átminősítést követően az adott zártkert “zártkerti művelés alól kivett terület”-ként kerül majd feltüntetésre az ingatlan-nyilvántartásban. Ez nem jelenti azt, hogy a zártkerti terület belterületté válna, ugyanakkor az ilyen módon átminősített ingatlant ugyanúgy lehet majd értékesíteni, mint bármely más, nem termőföldnek minősülő ingatlant (azaz pl. lakást, lakóházat). Nem lesz tehát szükség kifüggesztésre és jóváhagyásra sem.

 

Ami nagyon fontos (!!):

A földhivatali eljárás díjmentes, de a lehetőséggel csak 2017. december 31-ig lehet élni, mely jogvesztő határidő, ezt követően nem lesz többé mód az zártkerti ingatlanok átminősítésre!  Az ingyenesség alól kivételt jelent a soron kívüli eljárás kérelmezése, ebben az esetben ingatlanonként 10 000 forint díjat kell megfizetni.

Egyéb szabályok:

  • A felépítménnyel rendelkező és a felépítmény nélküli zártkert átminősítését is lehet kérni;
  • Az átminősítés a zártkerti ingatlan egy  meghatározott részére is kérhető. Ebben az esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani a telekalakítási eljárásra vonatkozó szabályok szerint;
  • Közös tulajdonban álló zártkerti ingatlan esetén a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát is.

Előnyök, ha megtörténik az átminősítés:

  • felszabadítja az ingatlanát a művelési kötelezettségtől és az 5 évre szóló elidegenítési tilalomtól, így könnyebben és jobb áron tudja értékesíteni, mivel forgalmi értéke az átvezetést követően növekedni fog.
  • a földhivatali eljárás teljesen ingyenes.

Hátrányok, ha nem kerül sor a zártkert átminősítésre:

  • a zártkert tulajdonosának („földhasználójának”) a termőföld védelméről szóló törvény alapján hasznosítási kötelezettsége van, amelynek során köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani;
  • amennyiben a földhasználó a hasznosítási kötelezettségét elmulasztja, földvédelmi bírsággal sújtható.
  • a zártkertként nyilvántartott földeken álló építmények (ténylegesen lakás vagy üdülő céljára használt) tulajdonosai számos problémával szembesülnek: például nem fogadják el az ingatlant hitelfedezetnek, nem kaphatnak lakcímkártyát, gyakorta túlépítették a korábban megengedett 3 %-ot.