Adósság öröklése

Manapság nagyon gyakori, hogy egy hozzátartozó halálával jelentős adósság marad utána, ezért nagyon sokakat érint ez a probléma. Nem tudja mi tévő legyen? Itt a válasz! 

 

 

Az öröklési jog alapelve, hogy az örökhagyó halálával a hagyaték egésze az örökösre száll, beleértve az örökség aktíváit (pl. ingatlan, készpénz, bankszámlán lévő pénz) és a passzíváit is (adósság, hiteltörlesztés stb.).

A Ptk. tételesen határozza meg, hogy milyen költségek, követelések terhelik a hagyatékot, melyek minősülnek hagyatéki tartozásnak:

a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;

b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei;

c) az örökhagyó tartozásai;

d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;

e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

A fenti felsorolásból a c) pont az, amit részletesebben kell kifejteni. A hagyatéki tartozásért való felelősség legfontosabb alaptétele, hogy az örökös csak az általa megörökölt hagyaték (örökrésze) erejéig felel a tartozásért.

Mit jelent ez pontosan?

Az örökös felelőssége korlátozott, mert csak örökrésze értékéig kell helyt állnia. Ennek a szabálynak az a célja, hogy ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe az örökös az örökléssel, hiszen nem tehet arról, hogy az örökhagyónak milyen tartozásai voltak. Egy egyszerű példával élve: ha megöröklök 500 ezer forint készpénzt, egy 2 milliós autót és egy 10 milliós lakást, de egyúttal 30 milliós kölcsöntartozást is, akkor a hagyaték erejéig, azaz 12.500.000,- Ft értékig felelek csak, nem 30 millióig. Ebben az esetben, vagyis, ha a hagyatéki tartozásokat a hagyaték nem fedezi teljesen, csak a hagyatéki sorrend szerint nyújthatunk kielégítést, melynek sorrendje a fenti felsorolás [a) ‒ e) pontok]. Kielégítési elsőbbsége van azonban annak a hagyatéki hitelezőnek, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga van (pl. banknak jelzálogjoga), mivel az ilyen hitelező a biztosíték erejéig – a hagyatéki tartozások sorrendjében elfoglalt helyére tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet.

 

online-jogi-tanacsadas

 

A hagyatéki tartozásért való felelősség

A felelősséget a jog kétféle módon fejezi ki: cum viribus és pro viribus felelősség.

1) A „cum viribus” felelősség azt jelenti, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel, pl. ha csak készpénzt örököl, akkor azzal. (A ‘cum’ szó latinul a ‘val-vel’, tehát a hagyaték tárgyaival).  

2) Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel: „pro viribus” felelősség. A latin ‘pro’ szó azt jelenti, hogy ‘helyett’, tehát, hogy a vagyontárgy helyett annak értékével felel az örökös. Pl. ha örököltem egy ingatlant, és mivel gyorsan pénzre volt szükségem, azt el is adtam, de később jelentkezik egy hagyatéki hitelező, akkor az ingatlan értékével felelek. Ebben az esetben (pro viribus felelősség alkalmazása esetén) az örökség értékét ‒ és ezzel a helytállás felső határát ‒ az elidegenítés időpontja szerint kell meghatározni. A felelősség tehát csak az örökrész mértékéig terjedhet.

Ami fontos, hogy az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel [b) pont].

 

Örökség visszautasítása / Lemondás az öröklésről:

Sokan úgy gondolják, hogy ha az elhalt után sok tartozás maradt, akkor inkább lemondanak az öröklésről. Valójában azonban itt arról van szó, hogy visszautasítják az örökséget. Jogilag ugyanis különbséget kell tenni a két jogintézmény között.

1) Lemondás az öröklésről

A lemondás esetén az öröklésre jogosult és az örökhagyó között írásbeli szerződés jön létre (tehát az örökhagyó életében lehet csak lemondani az öröklésről), szemben a visszautasítással, amely az örökösnek az örökség megnyílása (az örökhagyó halála) után tett egyoldalú jognyilatkozata. Megjegyzés: csak a törvényes öröklésre jogosult köthet ilyen írásbeli megállapodást, és az főszabály szerint a lemondó leszármazóira nem hat ki. Az öröklésről való lemondás két esetben hat ki a lemondó leszármazóira: (1) ha a megállapodás így szólt, vagy (2) ha az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt. Fontos, hogy az írásban tett lemondást akarathiba miatt meg lehet támadni. Végezetül tisztázni kell, hogy miről is mondok le pontosan:

a) A lemondás – eltérő megállapodás hiányában – a kötelesrészre is kiterjed, vagyis a lemondó örökös teljes hagyatéki részesedésére vonatkozik. Fordítva: a kötelesrészről történő lemondás viszont nem terjed ki arra a hagyatéki részre, amely más öröklési jogcímen, például hagyomány formájában hárul a lemondó örökösre.

b) Ha a lemondási szerződés nem tartalmazza az ellenkezőjét, a lemondás kiterjed arra a relatív vagyongyarapodásra is, amivel a lemondó hányada utóbb, valamelyik örököstárs kiesése folytán nő. Például: az örökös a lemondáskor negyedmagával örökölvén 1/4 részt örökölne. Egyik örököstársa kiesése következtében örökrésze 1/3 részre nő. Ellenkező szerződési kikötés hiányában a lemondót változatlanul kiesettnek kell tekinteni, mivel a lemondása a növekményre is vonatkozik.

c) Ha a lemondási szerződés nem tartalmazza az ellenkezőjét, a lemondás kiterjed arra az abszolút vagyongyarapodásra is, amivel utóbb az örökhagyó hagyatéka és ezzel a lemondó örökrésze gyarapodott. Kivételt képez e szabály alól az az eset, amikor az utólagos vagyongyarapodás olyan mértékű, hogy annak ismeretében a lemondásra feltehetően nem került volna sor. (Ptk. Kommentár)

2) Örökség visszautasítása

Az örökös visszautasíthatja tehát a hagyatékot, ezt gyakorlatban meg is szokták tenni, ha több a hagyatéki tartozás, mint a hagyaték értéke, így megóvhatják magukat a hosszabb távú procedúrától. A visszautasítás joga mind a törvényes, mind a végintézkedésen alapuló örököst megilleti. A visszautasítás mindig relatív kiesési ok: csak a visszautasító személyre vonatkozik, a törvényes örököse kiesését nem vonja maga után. Tehát ha én visszautasítom az örökséget, az nem jelenti azt, hogy pl. a leszármazóm is visszautasította, így ha ő sem kíván örökölni, akkor ő is köteles nyilatkozni a hagyatéki eljárásban.

A visszautasításhoz a törvény nem kíván meg írásos formát, az szóban is érvényes. A visszautasító nyilatkozat akár a hagyatéki eljárás során, akár azon kívül (nem címzetten vagy valamelyik örököstárshoz címezve) megtehető.

Fontos tudni, hogy nem lehet csak az adósságot visszautasítani, tehát teljesen le kell mondani a hagyatékról (aktívák és a passzívák is). Amennyiben a visszautasítási jogról kifejezetten lemondtunk, akkor többé nem élhetünk ezzel az intézménnyel. Ha nem marad örökös, akkor a szükségképpeni örökös a Magyar Állam.

Az örökrészét visszautasító örökös nem jelölheti meg a kiesése esetén öröklő személyt. Tehát nem mondhatom azt, hogy én nem akarok örökölni, de örököljön helyettem pl. a nagybátyám. A hagyaték megnyílása után az örökös más személyre csak osztályos egyezség  keretében vagy erre irányuló szerződéssel (pl. ajándékozással) ruházhatja át örökrészét.

Mivel a visszautasítás egy nagyon komoly jognyilatkozat, így annak egyértelműnek kell lennie, ezért érvénytelen a feltételhez vagy időhöz kötött, és a megszorítással tett visszautasítás.

 

online jogi tanácsadás

 

 

Bankkölcsöntartozás öröklése:

A banki szerződésekben általában benne van, hogy a felvett kölcsön az adós halálával öröklődik. Abban az esetben, ha van a kötelemben adóstárs vagy kezes, akkor további problémás helyzet alakulhat ki.

Bankkölcsöntartozás öröklése esetén több megoldás is szóba jöhet:

1) A legegyszerűbb eset, ha kifizetjük a teljes tartozást.

2) De meg lehet állapodni a visszafizetéséről az örökösöknek egymás közt, és a bankkal is.

3) Megoldás lehet, hogy módosításra kerül a kölcsönszerződésben az adósok személye vagy a visszafizetés módját.

4) Itt is szóba jöhet az örökség visszautasítása

Az adós halálát az örökösöknek minél előbb érdemes bejelenteni.  Nagyon fontos, hogy az adós halála nem mentesíti a kölcsönszerződésben szereplő adóstársat vagy kezest a vállalásuk alól.

Adóstárs halála esetén megörökölöm a helytállási kötelezettséget?

Az adóstárs ún. egyetemleges kötelezett, ami azt jelenti, hogy az adós és az adóstárs mindketten a teljes összeggel tartoznak, azaz a teljesítés elmaradása esetén a teljes összeg bármelyiküktől követelhető. Ha az adóstárs meghal, helytállási kötelezettségét az örökös megörökli, de ugyanúgy csak a hagyatéka erejéig.

Ha kérdése van hagyatéki ügyben, tegye fel kérdését ITT vagy kérjen személyen konzultációra időpontot ITT.

 

Ajánlott posztok