Manapság nagyon sokan vesznek használt autót, mondhatni, hogy “pörög a piac”. Ugyanakkor napi szinten lehet hallani a visszaélésekről, de vajon ismerik-e az érintettek a jogi hátteret. Például azt, hogy szavatosság nem csak új gépjárművek esetén van! Olvassa el, meg fog lepődni!

 A témával a ‘Tetthely’ című műsor is foglalkozott, és felkértek, hogy ügyvédként ismertessem a jogi háttérszabályokat:

A használt autók vásárlásakor sokkal nagyobb a rizikó, mintha egy szalonból vesszük az autónkat:

– visszapörgetett óraállás,

– rejtett hibák,

– nem az elmondottaknak megfelelő műszaki állapot,

– az autó nem felel meg a hirdetésben bemutatott tulajdonságoknak.

Vajon miért felel a kereskedő? Az adásvételi szerződésben kizárhatja-e az eladó szavatossági felelősségét a jövőbeli hibákkal kapcsolatban? 

A válasz: NEM !!!

De mindenek előtt különbséget kell tenni, hogy az eladó magánszemély, vagy kereskedő:

Ha autókereskedésben magánszemélyként vásárol valaki, akkor fogyasztóknak minősül, így vonatkoznak rá a fogyasztóvédelmi szabályok. Ez értelemszerűen magánszemély eladónál nem áll fent, de ettől még a használt autó eladója (akár magánszemély, akár kereskedő ) szavatossággal tartozik. Az egy óriási  tévhit, hogy szavatosság csak új gépjárművek esetén van!

Lássuk a legfontosabb szabályokat:

Először érdemes tisztázni a szavatosság és a garancia (jótállás) közötti különbséget, mert ez nagyon fontos:

Kellékszavatossági igény alapján az alábbiakat tehetjük

1) kijavítást vagy kicserélést igényelhetünk, vagy

2) árleszállítást kérhetünk, illetve

3) a hibát a kötelezett költségére magunk kijavíthatjuk vagy mással kijavíttathatjuk, vagy

4) végső soron a szerződéstől elállhatunk, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdekünk már megszűnt.

Jótállás (garancia):

A jótállás lényege az, hogy a jótállás elvállalója garantálja, hogy meghatározott időn belül a jótállás alá eső áru nem hibásodik meg. Ha a jótállási időn belül mégis valamilyen hiba jelentkezne, akkor a jogosultnak – a szavatosságtól eltérően – nem kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a szolgáltatásban már a teljesítéskor is benne volt. A bizonyítási teher a jótállásnál fordított, a jótállást vállaló bizonyíthatja, hogy a hiba oka a jogosultnál a teljesítés után keletkezett.

A gyakorlatban a hibás teljesítésre vonatkozó fordított bizonyítási teher jelentősége rendkívül nagy.

 

 

Határidők:

Főszabály szerint a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.

De!! Ha magánszemélyként autókereskedéstől vásárolunk autót (fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés), akkor mint fogyasztónak a kellékszavatossági igényünk a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.

Hibás teljesítési vélelem:

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a bizonyítási teher – hat hónapig – megfordul: a vélelem a hibás teljesítés mellett szól. Ha ugyanis a hiba a teljesítést követő hat hónapon belül felismerhetővé válik, akkor nem a jogosult fogyasztó vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában már a gépjárműben megvolt, hanem – a vélelemmel szemben – a kereskedő vállalkozásnak kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontja után keletkezett.

Magyarul ekkor az autókereskedőnek kell bizonyítania, hogy az általa eladott gépjármű az adásvételkor nem rendelkezett az adott hibával. Ez nagyon fontos szabály, ami védi a fogyasztókat.

Rejtett és felismerhető hiba:

Mi van akkor, ha a vásárló ismerte a hibát vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett (annyira egyértelmű a hiba – pl. láthatóan törött a lökhárító)??

Sokszor a kereskedők az adásvételi szerződésben felsorolják a gépjármű hibáit és a vásárló így írja alá a szerződést. Ekkor nem teljesít hibásan a kereskedő, így a vevő utólag nem élhet szavatossággal. Más a helyzet, ha viszont csak szóban közli a kereskedő a fel nem ismerhető rejtett hibákat: ekkor utólag neki kell bizonyítania, hogy ezekről tájékoztatást adott a vásárlónak.

A szavatosság kizárása:

Ha a gépjárművet fogyasztó vásárolja, a Ptk. tiltja a szavatosság kizárását, tehát a szerződésesben ez a rendelkezés érvénytelen és a vásárló élhet szavatossági jogaival, azaz, ahogy fent írtam: a kereskedőtől a hiba kijavítását, az autó kicserélését, ill. árleszállítást kérhet, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől.

A hiba közlése:

A hibát annak felfedezése után főszabály szerint késedelem nélkül köteles a vásárló közölni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

Ha a szavatosság és jótállás témáról többet szeretne tudni, akkor olvassa el a kifejezetten ezzel a témával foglalkozó értekezést: JÓTÁLLÁS (GARANCIA) ÉS SZAVATOSSÁG – MIT TEHET HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN?

 

Mire kell figyelni, ha használtautót vásárolunk:

Ugyan nagyon sok szabály védi a fogyasztókat, azonban mindennek az alapja, hogy körültekintően járjunk el az adásvétel során. Én három alapvetést emelnék ki:

– Legyen eredetvizsgálat és lehetőleg egy márkaszervizes állapotfelmérés (ezekre érdemes költeni, mert később sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat)

– Nézzünk utána az autónak hiteles nyilvántartásban – pl.: http://kekkh.gov.hu/gepjarmuadat-lekerdezo/

– Vigyünk magunkkal egy szakembert, ha mi magunk nem vagyunk jártasak a témában

– Nézessük meg a szerződést jogásszal

További kérdései lennének a használtautókkal kapcsolatos jogi problémákról? Forduljon hozzánk bizalommal, vegye igénybe Online Jogi Tanácsadás szolgáltatásunkat.